A területi szervezetekre vonatkozó jogszabályi hátteret a 2012. évi CXXVII. törvény, valamint a Magyar Állatorvosi Kamara Alapszabálya biztosítja. Alábbiakban a 2021.02.01-én hatályos szövegek olvashatók.
Eredeti dokumentumok:
2012. évi CXXVII. törvény
a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről
3. A területi szervezetek
6. § (1) A területi szervezet testületi szervei a közgyűlés, valamint a 8. és 9. §-ban meghatározott szervek (a továbbiakban együtt: területi ügyintéző szervek). A területi szervezet önálló költségvetés alapján működik és ellátja az e törvényben és az Alapszabályban hatáskörébe utalt feladatokat.
(2) A területi szervezet az Alapszabályban meghatározott területen és székhelyen működik. A területi szervezet területe összefüggő, legalább egy megye területére terjedhet ki. Egy megye területén kizárólag egy területi szervezet működhet.
(3) A területi szervezet elnevezésében utalni kell annak illetékességi területére.
7. § (1) A területi szervezet legfőbb döntéshozó szerve a tagok összességéből álló területi közgyűlés, amely az Alapszabályban meghatározott feltételekkel küldöttközgyűlés formájában is megszervezhető. A területi küldöttközgyűlésre a területi közgyűlés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) A területi közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) * a területi tisztségviselők, az országos elsőfokú etikai bizottság tagjának és póttagjának, a felügyelőbizottság és az oktatási bizottság, valamint egyéb állandó bizottság tagjainak a megválasztása,
b) a területi szervezet vezetősége (a továbbiakban: vezetőség) és a felügyelőbizottság éves beszámolójának az elfogadása,
c) a területi szervezet éves költségvetésének, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolónak az elfogadása,
d) minden olyan ügy, amelyet e törvény vagy az Alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.
(3) A területi közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az Alapszabály a területi közgyűlés kötelező összehívásának egyéb eseteit is megállapíthatja.
(4) A területi közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén – ha az Alapszabály másként nem rendelkezik – a tizenöt napon belül ismételten összehívott területi közgyűlés az eredetileg közölt napirendi pontok vonatkozásában a megjelent szavazásra jogosult tagok számára tekintet nélkül határozatképes.
(5) A területi közgyűlés döntéseihez a jelen lévő tagok többségének szavazata szükséges.
8. § (1) A területi szervezet ügyviteli szerve a vezetőség. A területi közgyűlés az Alapszabályban meghatározott számú, legalább hat tagból álló vezetőséget hoz létre, amelynek tagjait titkos szavazással négy évre választja meg. A vezetőség tagja az elnök, az alelnök, a titkár, valamint a választott vezetőségi tagok. A területei szervezet vezetőségének valamennyi tagja tisztségviselőnek minősül. Az Alapszabály más tisztségviselők választását is kötelezővé teheti. A területi szervezetet az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök, az elnök és az alelnök együttes akadályoztatása esetén a titkár képviseli. A területi szervezet elnökére, alelnökére és titkárára az országos szervezet elnökére, alelnökére és főtitkárára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A vezetőség kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a területi közgyűlés üléseinek összehívása,
b) két küldöttközgyűlés közötti időben a területi szervezet operatív tevékenységének szervezése és irányítása.
(3) A vezetőség az új vezetőség megválasztásáig látja el a feladatait. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a 9. § (1), (2) és (4) bekezdésében szereplő szervek esetében.
9. § (1) * A területi közgyűlés az országos elsőfokú etikai bizottság egy tagját és egy póttagját titkos szavazással négy évre választja meg.
(2) A területi közgyűlés az Alapszabályban meghatározott számú, legalább három tagból álló felügyelőbizottságot hoz létre, amelynek tagjait és elnökét titkos szavazással négy évre választja meg.
(3) A felügyelőbizottság ellenőrzi a Kamara működésére, gazdálkodására, pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belső szabályok érvényesülését a területi szerveknél, a területi szervek tisztségviselőinél és a területi ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjainál. Az ellenőrzés során a felügyelőbizottságot megillető jogosultságokat az Alapszabály határozza meg azzal, hogy a felügyelőbizottság részére történő tájékoztatás adásának kötelezettségét nem korlátozhatja.
(4) A területi közgyűlés az Alapszabályban meghatározott számú, legalább három tagból álló oktatási bizottságot hoz létre, amelynek tagjait és elnökét titkos szavazással négy évre választja meg.
(5) * A felügyelőbizottság és az oktatási bizottság elnöke tisztségviselőként látja el feladatait.
(6) Az Alapszabály rendelkezhet a területi szervezeten belül egyéb szervek megalakításáról.
MÁOK ALAPSZABÁLY
III. Fejezet
A kamara szervezete III/ 1.
3.§ A területi szervezet
(1) A megyékben és a fővárosban képviseleti, ügyintéző szervekkel, valamint önálló költségvetéssel rendelkező területi szervezet működik.
(2) A területi szervezet feladata:
a) a 2. § (5), (6), ( 7), ( 9), (10), (12), (17) és (21) bekezdéseiben foglalt a területi szervezet illetékességi területén jelentkező feladatok ellátása,
b) illetékességi területén illetőleg tagságára kiterjedően a Kamara képviselete
c) területén a Kamara célkitűzéseinek, határozatainak érvényre juttatása
d) tagdíjak beszedése
e) döntés a titkári tisztség munkaviszonyban történő betölthetőségéről
f) Ha a tag magánállatorvosi tevékenységet kíván folytatni, akkor kérésére magán-állatorvosi tevékenység gyakorlása tárgyában határozatot hoz, magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolványt (a továbbiakban: igazolvány) állít ki és bélyegzőt ad ki. A magánállatorvosi működési engedély bármely okból történő megszűnéséről írásban határozatot ad ki és egyúttal az igazolványt és a magánállatorvosi bélyegzőt bevonja.
4.§ Területi közgyűlés, bizottságok
(1) A területi szervezet képviseleti szerve a tagok összessége, a területi közgyűlés. A területi közgyűlés küldöttgyűlés formájában is megszervezhető, ha a területi közgyűlés tagjainak száma a 250 főt meghaladja. A területi küldöttgyűlésbe minden megkezdett 20 tag után kell négy évre egy-egy küldöttet megválasztani a területi szervezet tagjai közül.
A küldöttgyűlés tagjai: a területi szervezet tagjai által a területi szervezet tagjai közül 400 alatti taglétszám esetén minden megkezdett 10 tag után egy-egy, 400 vagy e feletti taglétszám esetén minden megkezdett 20 tag után egy-egy, négy
évre megválasztott, szavazati joggal rendelkező küldött. A területi vezetőség tagjai a küldöttgyűlés ülésein tanácskozási joggal vesznek részt.
(2) A területi közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén ismételt közgyűlés ugyanarra a napra az eredetileg közölt pontok vonatkozásában csak abban az esetben írható ki, ha az első közgyűlésre szóló meghívóban előre közlésre került, azzal a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett tagok több mint kétharmada (66% + 1 fő) egyetértett, és a tagok legalább 25%-a jelen van. Tizenöt napon belül de nem ugyanarra a napra az ismételten összehívott területi közgyűlés az eredetileg közölt pontok vonatkozásában a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
(3) A területi közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hozhat határozatot arról, hogy törvény által előírtakon túl mely határozatát köti egyszerű szótöbbséghez, illetve melyet hoz csak titkos szavazással, illetve minősített (66% + 1 fő)
szótöbbséggel.
A területi közgyűlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több mint felének egyetértő, nyílt szavazatával hozza.
(4) Azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg. A tisztségviselés és az állandó bizottsági tagság a területi szervezeti tagsághoz kötött. A kamarai tisztséggel összeférhetetlen az olyan
államigazgatási szervnél folytatott állatorvosi végzettséghez kötött főállású (legalább heti 36 órás) köztisztviselői tevékenység, amely államigazgatási szerv illetékességi területe részben vagy egészben egybeesik az adott kamarai
szervezet illetékességi területével.
A kamarai tag abban a területi szervezetben választhat és választható meg tisztségviselőnek, területi vagy országos küldöttnek, vezetőségi vagy bizottsági tagnak, amely területi szervezethez a kamarai alaptagdíjat fizetni köteles.
Amennyiben a tisztségviselőnek, területi vagy országos küldöttnek, vezetőségi vagy bizottsági tagnak való megválasztása után – a megszerzett mandátumának időtartama alatt – a megválasztott kamarai tag más területi szervezethez jelentkezik át, vagyis kamarai alaptagdíját más területi szervezethez fizeti, a megszerzett mandátuma automatikusan megszűnik. Ebben az esetben a megszűnt mandátum pótlása érdekében 30 napon belül új választási
eljárást kell a területi szervezetben kezdeményezni.
(5) A területi közgyűlés a tagjai közül minden megkezdett húsz tag után négy évre egy fő, illetőleg a területi küldöttgyűlés minden megkezdett 4 küldöttje után a területi szervezet tagjai közül egy fő, vezetőségi tagot választ.
(6) A területi közgyűlés a tagjai közül minden megkezdett ötven tag után négy évre megválasztott, szavazati joggal rendelkező küldöttet választ az országos szervezet küldöttközgyűlésébe. A küldöttek lehetnek tisztségviselők, vezetőségi
tagok, bizottsági tagok is. Ha nő a területi szervezet taglétszáma, akkor a választási ciklus hátralévõ részidejére e bekezdés szerint újabb küldött(ek) választható(ak). Ha egy küldött megbízatása megszûnik (lemond, visszahívják, elhalálozik), helyére a területi szervezet a választási ciklus hátralévõ részére más küldöttet választhat.
(7) A területi közgyűlés a tagjai közül három-öt fős etikai bizottságot választ négy évre.
(8) A területi közgyűlés a tagjai közül három-öt fős felügyelő bizottságot választ négy évre.
(9) A területi közgyűlés a tagjai közül három, öt- vagy hétfős szakmai, oktatási-továbbképzési bizottságot választ négy évre.
(10) A területi közgyűlés és a vezetőség további állandó és ad hoc bizottságokat alakíthat, választhat feladatainak ellátására.
(11) Aláírási joggal a területi vezetőség elnöke, alelnöke és a titkár rendelkezik. A bizottsági döntéseket a bizottság elnöke írhatja alá. A munkáltatói jogokat a területi szervezetekben az elnök gyakorolja.
(12) A területi közgyűlés ülése bármely tagjának kérésére a teljes ülést vagy annak egy részét zártnak nyilváníthatja. Zárt ülésen csak a jogosult tagok vehetnek részt. A zárt ülés elhatározása egyszerű többséggel, nyílt szavazással történik.
(13) Az állandó bizottságok ülésein a bizottság tagjai és a meghívottak vehetnek részt. A bizottságok ülésrendjüket maguk határozzák meg. Működésük további szabályait ügyrendjükben állapítják meg. A bizottságok saját hatáskörükben
eljárva szakértőket vehetnek igénybe.
(14) A felügyelő bizottság év közben vizsgálatairól a vezetőségi ülések elé terjeszti jelentését az esetleges intézkedések megtétele érdekében. A felügyelő bizottság tagjai minden ügyiratba betekintést nyerhetnek titoktartási kötelezettség
mellett. Tájékozódási szándékuk nem korlátozható.
(15) A területi vezetőség hívja össze a területi közgyűlést és tesz javaslatot annak napirendjére. A területi vezetőség a tagok 10%-ának írásbeli indítványára is köteles a közgyűlést összehívni 30 napon belül. A területi közgyűlésre szóló
meghívót a napirendre vonatkozó javaslattal együtt legalább tíz nappal előbb kell a tagokkal írásban közölni.
(16) A közgyűlésen a tag(ok) javasolhat(nak) napirendi pontokat, melyet egyszerű szótöbbséggel szavaznak meg. A szótöbbséggel megszavazott napirendi pontokat a közgyűlés köteles felvenni a napirendi pontok közé.
(17) A közgyűlés a napirendet nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel fogadja el.
(18) A területi közgyűlés, törvény által előírt működési kötelezettségeihez indokolt esetben költségvetési támogatást kérhet az országos szervezettől.
(19) A területi közgyűlés feladata:
a) a területi elnökség előterjesztése alapján az ügyeleti területek évente történő meghatározása,
b) titkos szavazással:
ba) a területi vezetőségnek (elnök, alelnök, titkár, vezetőségi tagok),
bb) a küldöttközgyűlés területi szervezet által megválasztható küldötteinek,
bc) az etikai bizottság tagjainak és elnökének,
bd) a felügyelő bizottság tagjainak és elnökének,
be) a szakmai, továbbképzési bizottság tagjainak és elnökének
megválasztása,
c) nyílt szavazással:
ca) a területi vezetőség ügyrendjének elfogadása
cb) határozathozatal a titkári tisztség főállásban történő betölthetősége tárgyában
cc) a területi vezetőség által beterjesztett éves költségvetés tervezetének és az előző évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolónak az elfogadása
cd) a területi szervezet alapfeladatainak veszélyeztetése nélkül – határozhat a TEÁOR-ban és az SZJ-ben meghatározott egyes tevékenységek folytatásáról
5.§ A területi vezetőség
(1) A területi vezetőség tagjai: az elnök, alelnök, titkár, választott további tagok. A Területi szervezet tisztségviselői: a
területi szervezet vezetőségi tagjai és az állandó bizottságok elnökei. A területi vezetőség tagjai tiszteletdíjban
részesülhetnek,
(2) A vezetőségi ülésen az elnök, az alelnök, a titkár és a vezetőségi tagok szavazati joggal rendelkeznek,
szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az állandó bizottságok elnökei és a területi szervezet országos küldöttei a vezetőség ülésére történő meghívás esetén a vezetőség ülésén tanácskozási joggal vehetnek részt.
(3) A területi vezetőség a területi közgyűlés által elfogadott éves költségvetést és a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót – a küldöttközgyűlés által meghatározott formában – a tárgyév május 31.-éig tájékoztatásul megküldi az
országos szervezet részére..A területi szervezet minden olyan célt kitűzhet, tevékenységet végezhet, amely nem ellentétes a törvénnyel vagy az alapszabállyal.
A területi vezetőség az államtól átvett feladatok területi szervezetnél történő ellátására a MÁOK országos szervezete által átutalt pénzügyi forrásokat elkülönítetten köteles kezelni és nyilvántartani. Az így felhasznált pénzeszközökről a MÁOK országos szervezete részére a megadott időben tételes elszámolást köteles adni és a határidőre fel nem használt pénzeszközökkel köteles elszámolni.”
(4) A területi szervezet tagjai részére a kamara hivatalos lapját térítésmentesen biztosítja.
(5) A területi vezetőség üléseit a törvényben előírtakon túl, szükség szerint maga határozza meg. Működési rendjét
ügyrendben rögzíti, melynek alapelveit a küldötttközgyűlés határozza meg.
(6) A területi vezetőség hívja össze a területi közgyűlést. A területi vezetőség ellátja mindazon további feladatokat, amelyeket a Tv. vagy az alapszabály nem utal a területi közgyűlés, továbbá területi bizottság hatáskörébe.
5/A.§ A területi etikai bizottság, a területi felügyelő bizottság és a területi szakmai, oktatási-továbbképzési bizottság
(1)A területi etikai bizottság ellátja a törvényben a területi etikai bizottság részére meghatározott feladatokat. (2)A területi felügyelő bizottság az adott területi szervezet vonatkozásában ellátja a törvényben az országos felügyelő bizottság részére meghatározott feladatokat és gyakorolja annak jogosítványait. Tevékenységére és működésére -a területi szervezet vonatkozásában- a törvénynek az országos felügyelő bizottság részére meghatározott szabályai
értelemszerűen irányadók. A területi felügyelő bizottság tevékenysége az országos felügyelő bizottságnak a területi szervezettel kapcsolatos tevékenységét és jogosultságait semmilyen tekintetben nem korlátozza. A területi felügyelő
bizottság feladata továbbá az országos felügyelő bizottság munkájának segítése.
(3)A területi szakmai, oktatási-továbbképzési bizottság továbbképzést szervez, nyilván tartja, és továbbképzési pontokkal látja el az általa szervezett továbbképzéseket. A nyilvántartás tartalmazza a továbbképzései időszakban szervezett továbbképzések helyét, idejét, pontértékét, az abban résztvevők azonosításához szükséges adatokat. A bizottság minden továbbképzési időszak lejártát követően 60 napon belül értékeli, hogy a területi szervezet tagjai teljesítették-e és igazolták-e a kötelező továbbképzéseket és jelentést készít a területi szervezet vezetőségének, mely tartalmazza a továbbképzést eredményesen nem teljesítő tagok megnevezését is.
6.§ Az elnök és alelnök feladatköre
(1) Az elnök:
a) képviseli a területi vezetőséget a hatóságok, magán- és jogi személyek elõtt.
(b) kizárólagos jogkörben gyakorolja a nyilatkozati jogkört a területi szervezet nevében – kivéve az etikai döntéseket – a szervezeti kérdésekben, jelentős szakmapolitikai kérdésekben a tervületi vezetőség véleményének ismeretében, és a küldöttközgyűlés és az elnökség határozatainak ismeretében és szellemében.
(c) vezeti a területi közgyűlés ülését, összehívja és vezeti a területi vezetőség üléseit
d) ellenőrzi a titkár munkáját
e) kötelezettségvállalási jogkört – ide nem értve az elnök és egy elnökségi tag által együttesen megtehető pénzügyi kötelezettségvállalást – egyszemélyben gyakorol
(f) a küldöttközgyűlés által meghatározott időközönként és formában az országos elnökség részére beszámolót készít a
tárgyidőszakban ellátott állami feladatokról és a végzett munkáról.
g) az országos elnökség által meghatározott adatszolgáltatások, tájékoztatók határidőre történő megküldését biztosítja
h) biztosítja, hogy a területi szervezet gazdálkodása és számviteli rendje megfeleljen a jogszabályoknak és a küldöttközgyűlés határozatainak
i) biztosítja a területi szervezet törvényes működését.
(2) Az alelnök:
(a) az elnök akadályoztatása esetén teljes jogkörben az elnököt helyettesíti
(b) az elnöki munkákat az elnök megbízása alapján segíti, koordinálja.
7.§
A titkár feladatköre
(1) Az elnök és az alelnök egyidejű akadályoztatása esetén teljes jogkörben az elnök helyettesítése, ez esetben a területi
szervezet képviselete.
(2) A titkár feladata a területi szervezet munkaszervezetének vezetése, az adminisztratív feladatok elvégzésének biztosítása, továbbá:
a) nyilvántartások vezetése,
b) jelenléti ívek, jegyzőkönyvek elkészítése, az ülések határozatképességének megállapítása,
c) igazolványok, bélyegzők megrendelése, nyilvántartása, kiadása és bevonása, igazolások elkészítése, kiadása
d) a területi közgyűlések, elnökségi, bizottsági ülések, napirendek és határozatok előkészítése,
e) a területi közgyűlési, elnökségi és bizottsági határozatok végrehajtása,
f) a pénzforgalom bonyolítása, bizonylatolása,
g) postabontás, irattározás, levelezés,
h) mindazon feladatok elvégzése, amivel az elnökség megbízza.